Don Quijote-tábor 2.
19-en vagyunk jelenleg, ami jelentős mennyiségű igényhalmazt jelent étel-ital-fekhely szempontjából, de még komolyabb feladat a közös idő megszervezése.
Hogy egyszerre tudjunk egy dologra figyelni.
Álljuk a sarat.
A környezethez és egymáshoz való hangolódás a tegnap esti szülinapi pálinkázással tetőzik.
A Soltis, a Mozaik, a Radikális színészei - olyan természetesen keveredünk, mintha mindig is együtt lettünk volna.
Ma délelőtt fizikai tréning, majd - nahát, akárcsak tavaly - a terem művészi elhagyása az ablakokon való kimászás által, majd a tréning a virágoskertben folytatódik, az érzékek abszurd zsibongása, rituális álomsíkok, párhuzamosok, melyek metszik egymást.
Mint például.
Az ablakon túli világ.
Az ablakon inneni világ.
Szereplők, akik haladnak a fény felé.
A fény a szemeken keresztül a szívig.
A szív a szemeken keresztül a fényig.
Áttekintés, átlépés, vagy elfüggönyözött világok.
Elfüggönyözött érzések.
Álomsíkon lázgörbék.
A mozdulatok négyzetgyöke, szorozva izommunka a szívediken.
Nincs ilyen szám, ami nagy szám...
Ebédidő, pihenőidő, munkaidő.
Most a színészek dolgoznak, a rendező blogol.
Délután 4-kor az ablakos etűdök bemutatása.
A feladat:
1. válassz ablakot a faluban
2. készíts benne jelenetet
Legalább 8 részre szedtük a csoportot:
Ablak-szóló, ablak-párosok, ablak-hármasok, és még egy négyes is.
(Közben
megjelent a mi merenyei Gáborunk
mesél Cziczóékról, akiknél szerepet kapott
katonaszerepet szeretne nálunk is, mint náluk
és a két évvel ezelőtti jelenetet is szeretné,
amiben ő a királyt játszotta Világ Vikivel
egy érdekes tanulság: az antennaszerelőket nem zavarják a furcsa színésztréningek
rájöttünk, hogy kevés kaját vettünk tegnap
még egy tanulság: 19 ember sok vizet iszik
itt minden megoldódik
Krisztián a kocsmában megszervezte, hogy legyen cigink :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése