Egy próbafolyamat stációi - 8. rész
Habár ezzel a jelenettel szinte a kezdetektől foglalkoztunk, máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni rá. Talán azért, mert annak idején Gáborral ez a rész különösen erős lett, Kriszta nagyon szépen mondta a szöveget, a fekete függönyben előmászó, Portia testét elragadó kezek látványa egyszerre volt megható és félelmetes.
Nyilván ezek után az ember valami mást szeretne, de legalább olyan jót. Portia ugyebár Brutus zavarodott elméjű felesége. Korábban már leírtam ide is, a blogba, hogy a nők alkotta érzelmi háttér milyen fontos része az egész darabnak. A zavaros születési titkok, a szerelmi és szexuális sikertelenségek elleplezése legalább olyan fontos okokat teremt a Caesar-gyilkosságra, mint a politikai érvek és a társadalmi légkör.
Ezt a szexuális vonatkozást szerettem volna megpendíteni, amikor Portia halálát egyféle első nászéjszaka újra elképzeléseként próbáltuk megközelíteni. Itt Brutus végig jelen van, de egyre tehetetlenebb, míg végül egyszerűen fizikai teherré változik Portia számára. Bizarr és megdöbbentő volt ennek a jelenetnek az egyetlen jól sikerült improvizációja. A szexuális harc a nászágyból halottaságyat csinál: "ne menj a szenátusba!" kiabálja Portia a már magatehetetlenül heverő Brutusnak, akit próbál felráncigálni, hogy ne menjen. Brutus ólomsúlyú álma a gyilkosság. A gyilkosság nem tett, hanem hanem a nehézkedés ereje. Legalábbis Portia számára. De hiszen kinek a Brutusa él? És kinek a valósága válik végül törvénnyé?
Az improvizációt azonban nem sikerült rekonstruálni. Nem sikerült azóta sem eljutni addig a pontig. De egyébként is voltak vele bajok. Túlságosan a talajra szorult a jelenet, és a vége is megoldatlan maradt.
Aztán további kérdések: mik a forró széndarabok, amiket a szájába gyűr? Mi történik a holttesttel? A válaszok még váratnak magukra, a mai próba feladata, hogy megoldjuk az ügyet. Az alapvető gondolat (nehézkedés) és a kegyetlenség, a szexuális töltet marad - szeretném, ha maradna. Az eszközökban kell kicsit másképp gondolkodni. Ez a rendező feladata például: hozni ötletet arra, mi legyen az eszköz. A nehézkedés kulcsa: a könnyedség. És abban "a váratlanul, gyorsan lesújtó kés...".
Persze: hogyan vágjuk el egymás drótköteleit, melyek a másikat fölibénk emelik? De: hogyan is van az, ha köteleinkkel az álmainkba kapaszkodunk? Mi is jön azután?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése