Előszó
Ebben a történetben minden szereplő valóságos, de legalábbis kitalált. Minthogy úgyis eltipor minket a gazdasági válság, vagy felemészt valamely szörnyű testi vagy lelki betegség - nincs mitől félni: itt mindenki a valóságos vagy minimum kitalált nevén szerepel majd, és bármi egyezés gyanúra adhat okot. Előre bocsátom egyébként írói programom - hogy teljes legyen a körkép, melyet korunkról festek, mindenki meg fog jelenni a regényben, akit csak ismerek vagy ismerhettem: barátaim, munkatársaim, rokonaim, volt és jelenlegi szerelmeim, ellenségeim, vagy akár csak bennem bármely benyomást keltett emberek. Sőt, talán még azok is, akiket csak a jövőben ismerek meg, és csak később tesznek rám benyomást.
Életem meghatározó időszakát a Tűzraktérben töltöttem, Budapest 6. kerületében, a Hegedű utca 3. szám alatt egyszer csak létrejött szabad alkotóház tagjaként, majd önkéntes szervezőjeként, később egyik vezetőjeként. Három év eseményeit fogom módszeresen és olykor módszertelenül elmesélni, néhol fotókkal-videókkal fűszerezve, ha ilyen kedvem adódik; máskor azon szóba hozott időkből származó levelezések részleteivel, ha az esik jól. Vagy ezek nélkül, csupán betűkkel.
Az Olvasó ne várjon tehát mást, mint egy regényt. Rólam szól. Nem arra törekszem, hogy bárki számára eldöntsem, hogy a Tűzraktér jó vagy rossz hely volt-e, hogy valakik akkor és ott jól vagy rosszul döntöttek-e. Sem arra, hogy a bezárás körüli botrányos időket bárki számára igazoljam. A Tűzraktér csak jó apropó: mindig is szerettem volna beszámolni a magam által sem eléggé feltárt érzéseimről, arról, ahogyan érint az élet, de lehetőleg történelmi távlatokban. A személyes történetemet szeretném tehát megírni, úgy, mintha másét olvasnám: ha tetszik, megérteni, újra átélni, vagy mindörökké átélhetővé tenni, legalább a magam számára.
Minden csupán fikció. Fikció, ami bennem ragadt. És egyúttal látomás arról, ahogyan egyszer elképzeltem, és csupa indulat amiatt, hogy minden másként történt. Nagyszerű emberek krónikája, és kiábrándító csalódás a nagyszerű emberekben. Mérhetetlen naivitás, gőg és harag, kicsinyesség, félelem. Máskor pedig az áhítat, csodálat, katarzis percei. Fejlődés-regény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése