Én
az utóbbi időben
mint dekadens szerencsejátékos, kinek bőre-gúnyája túl tág, hogy magáénak érezze, s ezért szent pátosszal és hűvös megvetéssel viszi vásárba
mindent egy lapra tettem fel
s a démonokat így magamra szabadítva rágattam le maradék könnyű húsomat
állok itt előttetek, maradékember
célul tűztem ki, hogy könyörgésre és vádra való szavaim elfogyjanak -
éhséggel táplálkozom
adóssággal fizetek
unalommal szórakozom
álmatlanul álmodok.
Én nem az izmokat, a csontokat erősítem
s a szelet lágyítom
Az ágyban nyugalmat nem lelek,
az ágyam kihűlt
s víz nem tisztított
a víz rám ragadt
s engedtem a napi kószaságnak
messzire bolyongtam attól, kinek egykor ismerhettetek.
Gondoltam
mint egy könyvet
elolvasom magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése