"A retrospektív emlékezet a múltra irányul, azokat az emlékeket tartalmazza, amelyek a múltban tanultunk vagy tapasztaltunk meg. Vagyis része a szemantikus, epizodikus és önéletrajzi emlékezet. A prospektív emlékezet a jövőre irányul, emlékezet arra, hogy emlékeznünk kell valamire..."
2008. március 24., hétfő
Véget ért a Színváltások 2.
És kedves Közönség!
Ezúton is köszönöm Nektek, hogy produkcióitokkal színesítettétek, jelenlétetekkel, segítő munkátokkal pedig erősítettétek fesztiválunkat. Azt hiszem, ami ez alatt a 3 nap alatt történt, az önmagáért beszél. Ismét megmutattuk, hogy rengeteg energia, közlésvágy, tehetség és érdeklődés van itt a házunk táján. Kérlek adjátok ezt át csapataitoknak.
Arra is büszkék vagyunk, hogy a fesztiválra készült el több olyan munka is, melyekre nélkülünk talán hosszabb ideig kellett volna várakozni. Így például nálunk tartotta első koncertjét a Levitatio zenekar, itt volt a premierje az Ahogy én... és a Brutus című daraboknak, és itt tartott munkabemutatót Münchaussen báró utazószínháza. Premier lett volna a Fantom Revü is, amely végül - bár nagy öröm okán (születés) - most kimaradt a műsorból.
Ne hallgassuk el az árnyasabb részeket sem: jelen kapacitásunk mellett azt hiszem kicsit túlzsúfoltuk a fesztivált. Mentségünkre legyen mondva: nagyon lelkesek voltunk. A harmadik, őszi fordulóban - reméljük eljutunk odáig - csak a színházi előadásokra fogunk koncentrálni, és esténként - esetleg szakmai vendégek részvételével - nyílt beszélgetésre, vitára invitálunk minden érdeklődőt az aznap látottak alapján. Nagyon szeretjük persze a társművészeteket, ezen a fesztiválon is sok örömünk volt benne, de egyelőre vissza kell vennünk a tempóból. Ha lesz állandó helyünk, ott minden virágzásnak méltó módon fogunk majd helyet biztosítani.
A Színváltások 3. esetében megfontolandónak tartjuk a két helyszínen futó programot, hogy egy-egy produkciónak több beállási, lepakolási időt biztosíthassunk, és az egész fesztivált kicsit levegősebbé, és egyszersmind profibbá is tehessük. De mindehhez még nekünk, szervezőknek is le kell ülnünk alaposan végiggondolni a történteket. Kérlek, ha tehetitek, osszátok meg velünk észrevételeiteket a fesztivált illetően!
A fesztiválon készült fotók (Siklósi Zsolt, Bartha Máté) nagy része már fönt van a neten, rátaláltok, ha ellátogattok ide: http://egyetemiszinpad.blogspot.com/
Egyébként minden kép közvetlenül ide van feltöltve: http://picasaweb.google.com/formanek.csaba/ (itt vannak a tavalyi fotók is, külön albumokban). Ha esetleg került hozzátok még fotó, ami hozzánk nem jutott el, hálásak lennénk, ha elküldenétek.
A fesztivál programjairól fiatal egyetemisták írtak beszámolókat, mini-kritikákat http://szinvaltasok.blogspot.com/. Itt a fórumban várjuk véleményeteket, kritikátokat, dícséreteteket a programokról. Már el is indult a vita, csatlakozzatok! Ne legyetek szerények, csak bátran!
És most arra kérlek mindannyiótokat, akik az Egyetemi Színpadhoz, mint eszményhez tartozónak gondoljátok magatokat, hogy tartsuk a kapcsolatot. Ennek kezdetben legjobb formája szerintem egy havi e-mailes hírlevél azoknak az embereknek, akik az interneten jegyet foglaltak a fesztivál előadásaira, illetve akik majd időközben feliratkoznak a listára. Tehát ha az Egyetemi Színpadhoz, annak szellemiségéhez köthető fellépésetek van a következő hónapokban, bárhol az országban, vagy külföldön akár, vagy nyilvános tagtoborzást tartotok, vagy sajtóban cikk jelenik meg rólatok, vagy bármi ilyesmi, akkor küldjétek el nekem az erről szóló információkat. Most egy március végi hírlevéllel indítanék, amely beszámol a Színváltások 2.-ről, de benne lenne a Fringe Fesztivál is, amely, gondolom, többeteket érint, valamint bármi egyéb, amit elküldötök nekünk. De rögtön ezzel együtt jöhet az áprilisi adag is! Szóval küldjétek, amitek van mondjuk a hét közepére. Nagyon sok emberhez el tudunk így jutni! És így a fesztivál egy folyamatos egész éves eseménnyé bővülhet. Az elszigeteltség fölszámolása azt hiszem mindenki saját munkájára is jótékony hatással lehet!
(Remélem, mindenki alaposan végigolvasta és kellően komolyan vette ezt a levelet! :))
Baráti üdvözlettel:
Formanek Csaba
2007. november 9., péntek
PREMIER! PREMIER! PREMIER!!!
- afrikai mese a szerelem és az idő születéséről, Rakovszky Zsuzsa verseinek ihletésére -
Szinposzis:Balim-bo Baru ősi afrikai kőfaragó mester egy nap olyan mágikus sakkfigurákat készít műhelyében, akik az éjszaka során életre kelnek. S a következő éjszakán maga a mester is a saját arcképére faragott kőkirály testében riad fel. Kik lehetnek a kövekbe költözött lelkek? Megtalálja-e a Balim-bo Baru és hitvese, a királynő a szerte szaladt udvar tagjait? Mi történik a kőingák erdejében? Hogyan esik szerelembe Mr. Smith, az afrikai zsiráfvadász? S mi köze mindennek Balim-bo Baruhoz?
A Radikális Szabadidő Színház előadása újabb apokrif teremtéstörténet: ezúttal egyetlen lelki mozzanat 75 perces anatómiája, árnyjátékokkal, versekkel, zenével.
Szereplők:
Farkas Kata
Formanek Csaba
Formanek István
Herczog Noémi
Kiss Dóra
Kovács Dániel
Szabó Emese
Takács Szilvia
Technika:
Móga Piroska
Szitás Balázs
Felhasznált zenék:
Jürgen Knieper
Hollós Ilona
Ekova
Hedningarna
Chopin
Schubert
Kispál és a Borz
Made to Measure
Minimal Compact
Versek:
Egyéb szövegek:
Díszlet, dramaturgia és rendezés:
Formanek Csaba
Támogató:
ELTE Rektori Hivatal
(Külön köszönet Horváth Máriának)
Egyéb fontos köszönetek:
Bővebben a társulat és a Színváltások fesztivál honlapján: http://egyetemiszinpad.blogspot.com/
2007. szeptember 21., péntek
A Kultúrházban voltunk
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=231799
2007. szeptember 6., csütörtök
MATT

„Hosszú távú feladatunknak tekintjük, hogy laza társulásból szorosabb formációt hozzunk létre. Az elkövetkező években olyan repertoárt hívunk életre, amely színháztól elzárt vagy elzárkózó emberek számára is átélhető és értelmezhető módon fogalmazza meg világunk és társadalmunk alapvető kérdéseit.
Matt. Előadásaink összefoglaló címe ez. A sakkjáték utolsó lépése. A végpont ahonnan úgy tűnik nem érdemes kiutat keresni. Mindennapjaink és kényszereink látszólag áthághatatlan viszonyrendszere. A képzelt és valós hiányérzetét mindenáron enyhíteni vágyó ember ismétlődő kálváriája, vagyis - matt.
Jeleneteink témáit a közelmúlt magyar bűneseteiből merítjük. A fekete krónikákat a bennük megjelenő sorsokat kutatva és a mögöttük érzékelhető társadalmi folyamatokat, jelenségeket kitapintva formáljuk színpadi művekké.
Előadásaink formanyelve a Commedia dell' Arte, de nem tévesztjük szem elől magyar színházi kultúránk elemző gondolkodásmódját sem. Szívesen nyúlunk a burleszk, az abszurd, és a groteszk eszközeihez, és nem vetjük meg az operett, a cirkusz és a kabaré elemeit sem, hogy tapasztalt valóságunkat a legpontosabb formában ragadjuk torkon.
Maszkos színészetünk különleges fizikai és lelki jelenlétet követel. Éberséget, amely lehetővé teszi a műfaj misztériumát adó improvizációt, de kizárja a túlzott részletezést, a lelki folyamatok valósághű interpretációját és az elmesélő, sajnálkozó hangvételt.

Kellékeket nem használunk, segédeszköz nélkül egészüljön ki színészek és nézők közös képzeletében a játék.”
Társulatunk színész tagjai: Baksa Imre, Giorgio Branca, Chován Gábor, Andrea Collavino, Cseh Judit, Formanek Csaba, Gergelyi Júlia, Janicsek Péter, Kálmánchelyi Zoltán, Naszlady Éva, Ónódi Péter, Stefano Rota, Szirmai Melinda, Viola Gábor
Munkatársaink: Pápai Andrea, Rada Lilla, Török Tamara, Záray Szilvia, Deme László valamint Kárpáti Enikő és Kürner Ildikó
Maszkjaink, a rendkívüli mester, Stefano Perocco munkái.
A társulat vezetője: Simon Balázs
Köszönjük az NKA, a Színházi Dolgozók Szakszervezete és a Tatabányai Jászai Mari Színház támogatását, valamint a Zsámbéki Színházi Bázis segítségét
Íme egy "korrekt" cikk a munkabemutatókról a kultúra.hu-n.
És Bóta Gábor "lesajnáló" írása a Magyar Hírlapban.
2007. augusztus 19., vasárnap
Bevezetés a komédia művészetébe
Commedia dell'arte munkabemutatóink (improvizációk, kisebb-nagyobb jelentek, sok humorral, maszkokkal) a Kálvária téren, a Városi Színház előtt fölácsolt színpadon.
Augusztus 20. hétfő du. 3-tól, majd csütörtöktől vasárnapig minden nap este 6-tól.
Mindez persze ingyen!
2007. július 25., szerda
Vak lóvá vált vakoló
Addig olvasgassátok az Egmontius-novellákat!
2007. július 7., szombat
2007. április 23., hétfő
Patyomkin Projekt 2.0
performanszáprilis 29. vasárnap 18 óra - Gödör Klub, lépcső
(A Performansz Fesztivál keretében)
Előadó, látvány, rendezés:
Formanek Csaba
"Mert a világ ifjúkora elmúlt,
s a teremtés már rég végére ért
ereje teljének,
s közel van az idők eljövetele
(már) és (már szinte) meg is történt.
Mert közel a korsó a kúthoz,
a hajó a kikötőhöz, a karaván a városhoz
és az élet a befejezéshez."
(Szír Baruk-apk. 85,10)
Az Eisenstein mozijából merítkező produkció a tavalyi projekt folytatása, továbbgondolása. Egy háborúba szakadt katona függő helyzetét csodálhatja meg a publikum: vízióit és cselekedeteit tömör látványba csomagolva, onnan kibontva röppentem fel a fátylat a férfilét titkairól. Meglehet azonban, hogy közben a női lét rejtélyei is szóba-képbe kerülnek, tekintve kiszolgáltatottságunkat egymás felé. E pimasz kitárulkozás tehát elkerülhetetlenül vonzza majd a tömegeket a lépcső felé, ahol végül áldozatul válásom falánk szemlélői lehettek! Mindez egyúttal "gyerekszínház" is lesz, mert mint tudjuk, a katona a hazában leginkább a gyermekeket védi, önmaga életét rettegve gyermekekre gondol, hogy így könnyebbé fordítván a nehéz órákat, bús sorsával dacolva angyalokkal társalogjon.
Dokumentumok
"1905-ben a városban munkásfelkelés tört ki, melyhez csatlakozott az orosz Patyomkin cirkáló legénysége is. A felkelésnek a nagy orosz filmrendező Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című filmje állított örök emléket. A filmművészet máig egyik legnevezetesebb filmkockái azok, melyeken a cári karhatalom a kikötőhöz vezető nagy lépcsősoron halomra lövi a tüntető tömeget. Ugyan a mészárlás a valóságban nem a lépcsőkön, hanem csak annak közelében történt, a filmnek köszönhetően a lépcsősor az egyik legfőbb turistalátványosság Ogyesszában."

"Van úgy, hogy az egyetlen mód az ember érintetlenségét megóvni, ha feladja. Az egyetlen mód arra, hogy tovább is ártatlan maradjon, ha bűnt követ el. Az egyetlen mód életben maradni, ha meghal. Ez a vallás, a szerelem, a művészet misztériuma. És a virágszedésé." (Hamvas Béla)
"Mikor egyvalaki elkezd Istenre emlékezni, az ördög a Döbbenetbe távozik." (szufi mondás - Manga Dani barátom fordította angolból)
(folytatjuk...)
2007. április 13., péntek
Felhívás keringőre

1. akik elkötelezettség lehetőségét érzik magukban a mozgásszínház, a tánc, a versmondás területét, illetve bármilyen egyéb színpadhoz köthető elfoglaltságot illetően;
4. és akik szeretik Rakovszky Zsuzsa következő versét:-)
Dal az időről
Fésű földben, karóra víz alatt,
madártetem a hóban…
Száz év előtti karácsonyi lap
a bombatalálat érte fiókban.
Fényképcsomag: aki már nincs sehol,
vízparton áll, gyerek fölé hajol,
sötét haja lobog a nyári szélben.
Szilánkok egy ház romjai alól,
amely leégett az idő tüzében.
Fakó zseblámpafény erőlködik,
hogy kimentsen az éjből valamit.
Kölcsön-létre lobbantsa, ami nincs.
A múlt kihamvadt évtizedeit
villantaná törött tükördarab.
Ahogy a kő fölött beforr a hab,
ahogy a gyűrű szétfut a hangtalan vizen -
a végén ránctalan nemlét marad,
mintha sosem lett volna semmi sem.
***
A "kurzus" végén szerkesztett műsort készítünk, melyek a versekre, a mozgásokra és a látványra épül majd, élőzene bevonásával.
A foglalkozások nagyrészt vasárnap lennének Budán, a Kiss János alt. u. 40. alatt.
Jelentkezni e-mailben lehet: formanek.csaba@gmail.com
Ha úgy gondolod, hogy jelentkezel, írj magadról egy féloldalas bemutatkozást, és ha tudsz, mellékelj egy fényképet.